Törölt rendezvények, elmaradt kiadványok és állami segítség – helyzetjelentés a független kiadók gazdasági helyzetéről
Állami segítség, áfacsökkentés és az elmúlt öt hónap veszteségeinek becslése volt a HAIL újabb felmérésének fókuszában, melyből kiderül, hogyan érintette a független kiadói szcénát a koronavírus által okozott gazdasági leállás.
A HAIL márciusban készült felmérésének célja az volt, hogy tisztább képet kapjanak és felmérjék a hazai független kiadók helyzetét és a koronavírus-járvány okozta negatív hatásokat. A most készült nem reprezentatív felmérés célja az volt, hogy megnézzék, mi változott az elmúlt öt hónapban a teljes leállás következtében.
A friss felmérésből kiderült, hogy a hazai független kiadók egy-két kivételtől eltekintve maximum 5 fősek, ezeknek is közel fele KATA-s egyéni vállalkozó, ezért fontos volt, hogy ők is részesülhessenek a háromhavi KATA-fizetés alóli mentességből, jórészt meg is kapták ezt, azonban a válaszadók negyede semmilyen támogatásban vagy segítségben nem részesült. Évek óta visszatérő kérdés, hogy a major kiadók miért utólag, a tényleges eladások után fizetik meg az Artisjusnak a kiadás után fizetendő jogdíjat, míg az indie-knek előre, a teljes kiadványszám után kell fizetni, függetlenül attól, hogy abból mennyit tudnak majd eladni. A válaszadók 63%-ának ez komoly anyagi terhet jelent továbbra is, érdemes lenne, főleg ebben a gazdasági helyzetben, ha enyhítenének ezen.
A kiadványok és zenei rendezvények jegyeinek áfacsökkentése is újra nagy hangot kapott az elmúlt hetekben. A Music Hungary Szövetség jelenleg egy hatástanulmány elkészíttetésén dolgozik, ami ugyan csak az élőzenei áfa csökkentését célozza, de mivel a független kiadók jelentős többsége bookinggal és managementtel is foglalkozik (jelen válaszadók 82%-a), az ebből származó bevételeikre ez így is pozitív hatással lenne. Ugyanakkor a válaszadók 62%-ának a fizikai lemezeladások is jelentősek, a bevételük negyede, így fontos lenne a jövőben a hangfelvételek áfájának csökkentését is meglépni. Átlagosan 10-50 elmaradt rendezvényük volt, akadt, akinek 50 feletti is illetve közel kétharmaduknak kellett megjelenést is elhalasztani vagy törölni, legalább 1-2-őt, de sokan még többet.
A fentiekből következik, hogy elég magas bevétel kieséssel kalkulálnak a 2019-es évhez képest a márciustól augusztus végéig tartó időszakban. 19%-uk 200-500.000 Ft kiesést számolt, 25% mondta, hogy 500-800.000 Ft közötti, és 44% kalkulál 1.000.000 Ft feletti veszteséggel. Megkérdeztük őket, hogy ha ősszel újabb korlátozások lépnek életbe, mekkorára nőhet a veszteség, és 50%-uk számít legalább 2.000.000 Ft kiesésre.
A kiadók közel 70%-nak nem kellett alkalmazottat elbocsájtania vagy hosszútávú szerződést felbontania az elmúlt öt hónapban, igaz, jó részt egyéni vállalkozókról beszélünk. Szerencsére csupán egyetlen olyan válasz érkezett, hogy előadóval vagy zenekarral kellett szerződést bontani a válság miatt. A válaszadók negyede nem főállásban, 75%-ban főállásban végezte a munkáját, és 61%-uk a tartalékait élte fel, de nem kellett kiegészítő jövedelem után nézniük, 31%-uk viszont vállalt részmunkaidős állást mellette. Ismét feltettük a kérdést, hogy vajon tudják-e folytatni a munkájukat, amire még márciusban 57,1% mondta, hogy tartalékai ugyan nincsenek, de jó eséllyel fogják tudni folytatni a munkát, míg most 25% érzi úgy, hogy bizonytalan a jövője, 44%-ban mondták, hogy fogynak a tartalékok, de fogják tudni folytatni, szintén 25% mondta, hogy rendelkezik elég tartalékkal a folytatáshoz. Olyan válasz szerencsére nem érkezett, hogy egy kiadónak végleg be kelljen fejeznie a munkáját.