Milyen cégformát válasszak, ha kiadót szeretnék alapítani?

A hazai zenei világban a három legnépszerűbb vállalkozási forma az egyéni vállalkozás, a betéti társaság (Bt.) és a korlátolt felelősségű társaság (kft.).

Az egyéni vállalkozás nagyjából a belépő szint, ezzel független kiskiadót jó ideig el lehet működtetni és egyszerű elektronikus ügyintézéssel, ingyenesen lehet indítani. Az egyéni vállalkozás egy egyszemélyes vállalkozási forma, nem rendelkezik jogi személyiséggel és bármikor átalakulhat más gazdasági társasággá. Ez bármikor költségmentesen, maximum 5 évig szüneteltethető és a megszüntetés is egyszerű és díjmentes. Hátránya, hogy a vállalkozás tartozásaiért  korlátlanul a saját magánvagyonával felel.

A betéti társaság (Bt.) az egyéni vállalkozás és kft jellemvonásait ötvözi, a számviteli törvény hatálya alá tartozik és a kettős könyvelés kötelező, de nem minősül jogi személynek, a felelősség – a beltag számára  – korlátlan, azaz a saját vagyonával is felel érte. Itt szükséges egy kültag részvétele is, az ő felelőssége azonban korlátolt, csak a tagi betétje erejéig vállal felelősséget. Nincsen kötelezően előírt mértékű törzstőke, de célszerű legalább olyan összeget meghatározni, ami fedezi a cégalapítás és az indulás költségeit.

A korlátolt felelősségű társaság (kft.) választása akkor célszerű, ha már rendesen pörög a biznisz. Ha a vállalkozást hosszú távra tervezitek, nagyobb forgalommal számoltok, akkor érdemes kft.-t alapítani, hiszen az átalakulás minden esetben költséges és bonyolult. Egy kft.-nek ugyan nagyobb az indulási költsége, ugyanakkor az ügyfelek felé biztosabb anyagi hátteret, komoly üzleti hozzáállást jelez. Jelenleg 3.000 000 Ft az előírt törzstőke minimum.

Ha a vállalkozási formákkal kapcsolatban még több részlet érdekel, beszéljetek egy jó könyvelővel, illetve kifejezetten a kreatív vállalkozásoknak szóló legjobb háttérinfókat az évente kiadott Start Up Guide-ban találjátok, amit ingyenesen innen tudtok letölteni: https://startupguide.hu/

Van már kiadóm, de hova is kéne beregisztrálnom? 

Kiadóként a két legfontosabb a HAIL és a MAHASZ. 

A HAIL – Magyar Független Lemezkiadók Egyesülete esetében jó helyen jársz, ezek mi vagyunk, a tagság előnyeiről és a jelentkezésről itt olvashatsz bővebben: https://hail.hu/tagok/

A MAHASZ, azaz a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége szintén érdekvédelmi szakmai szervezet, fő tevékenységük a hozzájuk regisztrált kiadók lemezkiadáshoz kapcsolódó jogainak érvényesítése az illegális zeneterjesztés ellenében és a jogdíjbevételeik biztosítása, elosztása. Róluk bővebben itt: http://www.mahasz.hu/

Az Artisjus és EJI ugyan nem szorosan a ti ügyetek, de figyeljetek rá, hogy a hozzátok szerződött produkciók mindkettőnél be legyenek regisztrálva. Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a dalszerzőket illető jogdíjakról, illetve az élő fellépések után járó jogdíjak beszedéséről és szétosztásáról gondoskodik, ők bonyolítják a szerzők jodíjbevételének jelentős részét. Bővebben: https://www.artisjus.hu/

Az EJI név az Előadóművészi Jogvédő Irodát takarja, és ahogy a nevük is sugallja, az előadókat megillető jogdíjak szétosztásáról gondoskodik. Róluk bővebben: https://eji.hu/

Megjelentetek egy lemezt, mit és hova kell lejelentenem? 

Minden hangfelvétel fizikai hordozón (pl. CD-n, vinylen, kazin, etc.) való kiadásához a szerző hozzájárulása szükséges és az Artisjustól kell sokszorosítási engedélyt kérni a gyártáshoz. Az engedélyért fizetendő jogdíjakról és egyéb tudnivalókról részletesen az Artijus oldalán olvashattok, itt: https://www.artisjus.hu/felhasznaloknak/hangfelvetel-kiadas/

Mi az az ISWC kód és hol szerezzem meg? 

Az ISWC (International Standard Musical Work Code) egy nemzetközi egyedi azonosító szám, amely a szerzeményt (nem a felvételt) azoosítja, és amelynek a kiosztását Magyarországon az Artisjus végzi. A kód kiosztásának feltétele a mű bejelentése az Artisjushoz. A kód segítségével a külföldi jogvédő társaságok könnyedén beazonosíthatják a magyar műveket, az utánuk befizetett jogdíjakat pedig az Artisjuson keresztül elszámolhatják a magyar jogosultaknak. A zeneszámok Youtube-ra és Bandcamp-re való feltöltésekor is érdemes megadni ezt a kódszámot a mű egyértelmű beazonosításához. Így az ebből a forrásból beérkező jogdíjak biztosan a jogosultakhoz fognak eljutni. 

További infó: https://www.artisjus.hu/szerzoknek/mubejelentes/iswc/

Mi az az ISRC kód és hol szerezzem meg? 

A: Az ISRC (International Standard Recordig Code) egyetlen hangfelvétel egyedi nemzetközi azonosítószáma. Egy szerzeményhez több hangfelvétel is tartozhat, tehát egy ISWC-re több ISRC is juthat. Ez a számsor azonosítja a felvételt a rádiós, televíziós, online felhasználások során, tehát ennek segítségével tudják a jogvédő irodák nyomon követni a lejátszásokat.

Ilyen kódot az aggregátorodtól (pl. WMMD – lásd lejjebb) vagy közvetlenül az IFPI-tól (pl. itt: https://isrc.ifpi.org/en/) tudsz igényelni, és minden lehető felületen add meg metaadatként. 

További infó: https://dalszerzo.hu/2014/04/07/isrc-kod-mire-jo-es-hogyan-igenyeljem/

Mi a különbség a magánkiadás és a szerzői kiadás között? 

Saját műveiket saját előadásukban rögzítő, kiadói háttérrel nem rendelkező szerzők megjelenési lehetősége a szerzői kiadás. Ilyenkor jogdíjfizetési kötelezettsége a szerzőnek nincs, mivel a felhasználást a szerző saját vállalkozásában végzi. Több infó: https://www.artisjus.hu/szerzoknek/szerzoi-kiadas/

Sokszor mégis a szerzők saját műveiket is inkább “rendes” kiadói szerződés alapján, jogdíjfizetéssel adják ki (magánkiadás), hogy kedvezőbb helyzetbe kerüljenek például a MAHASZ felosztásaiban. Ebben az esetben a mechanikai jogdíj a kiadó által előre befizetendő, majd számlákkal és bizonylatokkal igazolva visszaigényelhető. 

Több infó a kiadásról: https://www.artisjus.hu/szerzoknek/jogdijfelosztas/hangfelvetel/

Több infó a jogdíjfelosztásról: https://dalszerzo.hu/2015/05/06/zenei-jogdijfelosztas-erthetoen-megjelent/

Hogyan kell feltennem a felvételeket a streaming platformokra, mint a Spotify, Deezer, Apple Music és társai? 

Közvetlenül sehogy, szükséged lesz egy aggregátorra, azaz digitális terjesztőre. Sok ilyen cég van, többféle modellel. Ez lehet egy online felület havidíjjal, mint pl. a CD Baby, a TuneCore vagy a Ditto, ők különböző csomagokat és szolgáltatási szinteket kínálnak. Hazai aggregátok pl. a WMMD (WM Music Distribution), a Dalok.hu vagy BelieveDigital (ők nem szerződnek kis kiadókkal kapacitás miatt). A szerződéskötés után az aggregátoroknak meg kell adnod a felvételeket, azok metaadatait, jó minőségű borítóképet, és általában pár nap, sűrűbb időszakokban pár hét átfutással már streamelhetőek is a dalok. Fontos, hogy jó előre legyen kéznél minden, töltsd fel a felületükre bőven a kitűzött megjelenési dátum előtt, hogy ne szaladj ki az időből, ha valamit javítani vagy cserélni kell, beleférjen az is. 

Bármelyik szolgáltatót is válaszd, mindenképp mérlegeld, hogy a te igényeidnek melyik felel meg a legjobban: melyik platformokra közvetíti a zenét, milyen egyéb szolgáltatásokat nyújt, van-e elérhető és jól működő helpdesk, segítenek-e kiemelésben és/vagy playlistekre kerülésben. 

Szeretném hazai lemezboltokba bevinni a lemezeimet, hova fordulhatok?

Tök jó helyen jársz nálunk, ugyanis igyekszünk az összes hazai lemezboltot kilistázni, így megspóroljuk nektek a kutatómunkát, és esetleg még támogatjuk is a kis boltokat. A Tagok menüpont alatt, a tagjaink névsorát követően látod a boltokat.