COVID-19 független kiadói kárfelmérés eredményei

A független hazai lemezkiadók helyzetéről készült felmérés szerint őket is erősen érinti a COVID-19 világjárvány. Elmaradó megjelenések és törölt élőzenei események miatt kieső bevételeik mellett továbbra is fizetendő terheikre is fény derült a HAIL, azaz a Magyar Független Lemezkiadók Egyesületének felméréséből, illetve arra is, hogy többségük jó eséllyel a krízis után is folytatni tudja majd munkáját. 

 

Az IMPALA (Európai Független Kiadók Egyesülete) támogatásával 2018-ban alapított HAIL célja, hogy a hazai független kiadói közösség számára képviseletet biztosítson mind Magyarországon, mind a nemzetközi szövetségekben és eseményeken, az erre erőforrással nem rendelkező kiadók jelenlétét erősítse a hazai és nemzetközi piacon. Felmérésük célja volt, hogy tisztább képet kapjanak és felmérjék a hazai független jelenlegi helyzetét és a koronavírus-járvány okozta negatív hatásokat. A felmérés eredményeinek segítségével, az IMPALA-val közösen igyekeznek kialakítani hatékonyabb segítséget. A nemzetközi szervezet néhány napja közölt egy tízpontos krízis-tervet, ami mind nemzetközi, mind nemzeti szinten nyújt segítséget az érdekképviseleti szervezeteknek. 

 

A felmérésből kiderült, hogy a hazai független kiadók egy-két kivételtől eltekintve maximum 5 fős, melynek közel fele KATA-s egyéni vállalkozóként működik, és az őket segítő munkavállalók sem alkalmazotti, hanem megbízási szerződéses, vélhetően szintén KATA-s egyéni vállalkozók. Így különösen fontos lépés lenne a kapcsolódó tevékenységi köröket végzők KATA befizetése alóli mentesítése is az előadóművészek mellett. Emellett a felmérés arra is rávilágított, hogy az ilyen kisvállalkozások körében, melyek a legnagyobb anyagi terhek, amiket vállalniuk kell a tevékenységük során. Évek óta visszatérő kérdés például, hogy a major kiadók miért utólag, a tényleges eladások után fizetik meg az Artisjusnak a kiadás után fizetendő jogdíjat, míg az indie-knek előre, a teljes kiadványszám után kell fizetni, függetlenül attól, hogy abból mennyit tudnak majd eladni. Ez szinte az összes kis kiadót a legterhesebb kötelezettségként érinti, emellé az áfa befizetését is sokan, a válaszadók 46,2%-a, míg az iparűzési adót és a bérleti díjakat 38,5%-uk jelölte. 

 

A független kiadók 78,6%-a a hangfelvétel kiadás mellett bookinggal és menedzsmenttel is foglalkozik, 35,7%-uk pedig zeneműkiadással, jogosítással és jogkezeléssel is. Ebből következtethető, de a válaszadók is jellemzően 50-75% közöttiként jelölték meg az élőzenei bevételeket a többi bevételük arányában, míg második legjelentősebb bevételük a fizikai értékesítés és a jogdíjak, és csak harmadik helyen van a digitális értékesítésből és streamigből származó bevétel, melyet a válaszadók kétharmada jelölt 25% alattinak. 

 

A kérdőív arra is kíváncsi volt, hogy egy hazai indie hány előadóval áll szerződésben. Ez pontosan egyharmad-egyharmad arányban oszlik közöttük; kisebb, 1-5 előadóval szerződött kiadó, közepes, 6-10 előadóval dolgozik, és egyharmaduk 11 előadó vagy annál többel áll szerződésben. Többségük, 71,4%-uk 1-5 kiadványt tervezett a 2020-as évre, a maradék maximum 10-et, és az összes válaszadó 78,6%-a tervezett megjelenést a március-május, azaz a járvány által leginkább érintett időszakra. A válaszadók felének minimum 1-2 megjelenést mindenkinek kellett törölnie vagy halasztani, de a kiadók negyedének ennél is többet. 30%-uknak ezzel együtt sem keletkezik szignifikáns bevételkiesése, de 38%-uk 50.000 és 200.000 Forint közötti kieséssel számol, míg 23%-uk ennél is többel, és 85%-uknak marad el saját szervezésű élőzenei vagy elektronikus zenei eseménye. 

 

Az elmaradt eseményekből 30%-ot végleg törölni kellett, szintén 30%-os csak kis részben sikerült őszre átmenteni, és a válaszadóknak csupán 10%-ának sikerült minden dátumot újratervezni.

 

A bevételkiesések ellenére csupán 7%-uk mondta, hogy van esély rá, hogy a járvány és a korlátozások után nem fog tudni újra talpra állni, és 57,1% mondta, hogy tartalékai ugyan nincsenek, de jó eséllyel fogják tudni folytatni a munkát. Statisztikailag nem alátámasztott, a kérdőív ugyanis nem tért ki erre, de valószínűleg helyes a feltételezés, hogy ezen kiadók jó része nem főállásban végzi a munkáját, hanem rendelkezik más bevételi forrással is.